2013. szeptember 26., csütörtök

The fight is far from over - 9. rész

Sziasztok! :)

Jó hírem van Nektek! (:
Kissé nehézkesen indult be az évem, de lassan kezdek hozzászokni a környezetemen eluralkodó káoszhoz, így ismét lesz rendszeres friss! Az eddigi 1 rész/hét arányt nem nagyon sokkal tudom felülmúlni, mert hát ugye valamikor írni is kell a történeteket, amit akármennyire is szeretek, sajnos nem jut rá mostanában annyi időm. Na de szóval akkor a terv a következő: kétszer lesz friss egy héten, ez a biztos része. Várhatóan hétfőn a You've changed my Life-ból, csütörtökön pedig a The fight is far from over-ből (leginkább az esti órákban). A napok nem biztosak még, de igyekszem ehhez tartani magam a jövő héttől!
A kommenteket köszönöm szépen azoknak, akik írtak, ha esetleg nem válaszolok, az csak az időhiány, de tuti elolvasom, és imádom minden egyes dicsérő szavatok, tényleg hihetetlenül jól esik! Köszönöm♥

Ma a 9. részt hoztam nektek a TFIFFO-ből, jó olvasgatást! :)


9. rész: Lehet meggondolatlan döntés volt beengedni őket a lakásomba…:D

Persze hála Chuck-nak, sokkal előbb értünk fel, mint a srácok.
- Na, mi tartott eddig?- kérdeztem nevetve, mikor szitkozódva kiszálltak a liftből. Erre nem is vártam választ, csak kinyitottam az ajtót, és beléptem a lakásba.
- Szép lakás- jegyezte meg David.
- Jéé, hogy itt milyen rend van!- ámult Jeff.
- Gondolom számotokra ez valami fogalom, de tudod, kedves Jeff, én szoktam takarítani.
- Semmi baj, majd leszoksz róla- Pierre- utánunk nem lehet rendet tartani.
- Na, azért ehhez lesz egy-két szavam! Az én lakásomból nem csináltok disznóólat!- álltam meg csípőre tett kézzel előttük.  
- Oh, szóval szabályok is vannak?
- Csak néhány, ne aggódj Seb, nem lesz nehéz megjegyezni őket, még talán neked is menni fog!
- Szerintem erre ne alapozz- közölte Chuck, mire Seb fejbe vágta.
- Csak pár egyszerű dolgot kérnék. A használt boxereiteket ne hagyjátok szét mindenfelé, és nincs kajacsata, vagy ha van, az takarít, aki kezdte. Ennyi.
A srácok bólogattak, hogy ez menni fog, majd megmutattam nekik a szobákat. Seb és Chuck kerültek Keyla szobájába, ami az enyémmel szemben volt. David és Jeff Jane szobáját kapták, Pierre meg beköltözött hozzám. Kicsit hagytam őket, had pakolásszanak, meg elmentek lezuhanyozni, ilyesmik. Közben csináltam nekik kaját, tudtam hogy úgyis éhesek lesznek.
- Húú, mi ez a jó illat?- jött be Jeff a konyhába. Én háttal álltam, épp szedtem ki a tányérokat a szekrényből.
- Csináltak nektek kaját! Remélem, szeretitek a…- akkor fordultam meg. Majdnem kiestek a kezemből a tányérok. Meg a szemem is a helyéről… ugyanis Jeff-nek csak egy törölköző volt, a dereka köré csavarva- izé… szólsz a többieknek is, hogy kész a kaja?- küldtem inkább ki.
- Persze-, fordult sarkon, látszólag neki fel sem tűnt semmi. Persze, láttam már őket egy csomószor félmeztelenül anno, de azóta, hát… eléggé megváltoztak. Kicsivel később becsődültek a srácok, Seb-en és Pierre-en szintén csak törölköző, ahogy Jeff-en is. Mert ugye lezuhanyoztak, megy ilyesmik.
- Srácok, nem hoztatok ruhát, vagy mi?- nevettem el magam, közben azért nem felejtettem el Seb testét sem alaposan szemügyre venni.
- De, csak így kényelmesebb. De ha zavar, felöltözhetünk.
- Nem, hagyjátok csak- vigyorodtam el, majd eléjük tettem a kaját, ők meg úgy vetették rá magukat, mint aki nem evett egy hónapja.
- Srácok, ha telezabáltátok magatokat, felmehetünk a tetőre, van medence- közöltem velük.
- Menjünk!- pattant fel azonnal David. Hiába, ha neki egyszer valami felkelti az érdeklődését… :D
A többiek is helyeseltek, és mind az ajtó felé indultak.
- Srácok- néztem utánuk- nem kéne előbb átöltözni?
Erre David lazán ledobta a pólóját, meg a gatyáját.
- Kész vagyok!- jelentette be boldogan, és ott feszített a zebramintás boxerjében, én meg nem tudtam, hogy most nevessek, vagy inkább bámuljak.
- Hát jó- szólaltam meg nagy nehezen- amúgy Chuck hova tűnt?- néztem körül.
- Nem tudom, biztos teleportált- vont vállat Jeff- de akkor mi megyünk öltözni- vonult el Pierre-el és Seb-el a nyomában.
- Együtt? Öltözni?- néztem utánuk kicsit furán, majd vállat vontam.
- Menjünk addig fel!- győzködött David.
- De rajtam sincs fürdő cucc- tiltakoztam.  
- Nem baj, menjünk! – nézett rám nagy boci szemekkel.
Végül engedtem neki, felmentünk a lifttel a tetőre.
- Wow, szép a kilátás- ment oda a korláthoz, én is odasétáltam mellé.
- Ez az egyik, amit szeretek New Yorkban- mosolyogtam.
- Montreal azért szebb- tette hozzá, miközben a central parkot figyelte.
- Kérlek, ne kezd már te is!- nyögtem.
- Mit?- bámult rám értetlenül, teljesen megfeledkezve a parkról.  
- Pierre állandóan ezzel nyüstöl, hogy költözzek haza- sóhajtottam.
- Tényleg jó lenne-, mosolyodott el édesen- tudod, hiányoztál!- ölelt meg.  
- Jó volt állandóan veletek lógni- hajtottam a vállára a fejem.
- Hát, ezen a nyáron még sokat lehetünk együtt- kacsintott rám.
Még beszélgettünk egy picit, jól elvoltunk, majd megjelentek a többiek.
- Chuck még mindig nincs meg?- néztem körbe.
- Majd előkerül- vont vállat Pierre- na, ki legyen az első, akit belevágunk a medencébe?- villant rám a tekintete, és elvigyorodott.  
- Ne merd…!- emeltem fel a kezem, de már késő volt. A következő pillatanban köhögve jöttem fel a víz alól- hülye állat!- kiabáltam, és mivel ott állt a medence szélén, megfogtam a bokáját, és belerántottam a vízbe. David, Jeff és Seb meg a medence szélén majd megpusztultak a röhögéstől.
- Köszi hugi- jött fel Pierre a víz alól, köpködve a vizet, amit benyelt.
- Tudod Pierre, ha megiszod az egészet, nem lesz mibe fürdeni!- másztam ki röhögve a medencéből- megyek átöltözöm- közöltem a srácokkal, majd megindultam lefelé. Bementem a fürdőbe, ledobáltam a vizes cuccaimat, megtöröltem a hajam, majd magamra csavartam egy törölközőt, és elindultam a szobám felé.  
- Jesszus Chuck- ziháltam- megijesztettél!- épp akkor lépett ki a szembe lévő ajtón, amikor odaértem.
- Ühm… bocsi- mért végig vigyorogva.
- Na, ne bámulj már így!- nevettem- hova tűntél az előbb?
- Csak telefonáltam.
- Oké, de én most megyek öltözni- mentem be a szobámba, gyorsan felkapkodtam magamra valamit, majd kimentem a konyhába- jé, te elpakolsz magad után?- néztem csodálkozva Chuck-ra, aki a mosogatónál állt.
- Szokásom- mosolygott rám- gondoltam segítek egy picit neked, ezek jól itt hagytak mindent.
- Igen, köszi.
Elpakoltunk, meg beszélgettünk közben. Nem kellett csalódnom Chuck-ban, még mindig lehetett vele mindenféléről dumálni.
- Hé Lizzy, nem megyünk el bulizni este?- rohant be Pierre, természetesen csurom víz volt, és mindent összevizezett :D
- Na mi van, máris meguntátok a medencét? Amúgy hétfő van, szóval zárva minden.
- Oh fenébe… akkor holnap? Rendben, holnap party!!!- rohant ki Pierre.
- Szerinted ennek meg mi a baja?- fordultam nevetve Chuck-hoz.
- Én tudjam?! A te bátyád!   
- Jogos!
Később kitaláltuk, hogy nézzünk meg egy filmet. Seb talált a hűtőben pár üveg pezsgőt, azt is behozta.
- Koccintsunk!- rohant be a nappaliba, ahol összegyűltünk. Természetesen a srácoknak nem igazán volt kedvük felöltözni a medencés móka után, szóval Chuck-ot leszámítva már mindenki boxerben flangált. De jó :D
- Mire iszunk?- kérdeztem, és mivel máshol már nem volt hely, beültem David ölébe, aki erre nagyon vigyorogni kezdett.
- Már indok is kell?- nevetett Pierre-, de ha nagyon akarsz keresni, hát arra, hogy végre megint együtt a csapat, veled vagyunk teljesek, Lizzy- mosolygott rám. Majd pezsgőztünk, filmeztünk, kajáltunk, párnacsatáztunk, szóval eléggé elvoltunk.
- Jól van srácok, én lassan mennék már aludni- jelentettem be ásítva. Ők is helyeseltek, majd mindenki elvonult szépen lefeküdni.

Hajnalban felébredtem, és sehogy sem tudtam visszaaludni, így felvettem a köntösöm, majd óvatosan kiosontam a szobából, nehogy felébresszem Pierre-t. Gondoltam, kiülök kicsit nézni a csillagokat. Nyúltam a teraszajtó kilincse felé, majd a kezem hirtelen hozzáért egy másik kézhez. Ijedtem kaptam vissza, mintha megrázott volna az áram. És egy kicsit úgy is éreztem. Az érintése nyomán felforrósodott a bőröm, és zihálva kapkodtam a levegőt. Felpillantottam az arcára, Ő is ugyan olyan gyorsan szedte a levegőt. A szívem hevesen vert, és hirtelen egy furcsa érzés kerített hatalmába. Az agyam teljesen kikapcsolt, és megmagyarázhatatlanul heves érzelmek ragadtak magukkal, elöntött a forró vágyakozás…

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Jaj, már vártam mi lesz!:D Most túl sok minden kavarog a fejemben. Az első dolog a vége.. megöl a kíváncsiság hogy ki lehet az a négy srác közül, pontosan két emberen filózok, David-en és Chuck-on, A másik pedig: most még mindenki annyira boldog de bele se merek gondolni mi lesz később.. előre félek:D Nagyon tetszik!
    Puszi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia!
      hát majd meglátjuk, mit szólsz a folytatáshoz :D a tipp jó, a két srác közül lesz valaki, de ennél többet nem árulok el! ;)
      puszi♥

      Törlés